Vizeletkezelés a rossz lehelet miatt
Tartalom
Bár tele vannak vitaminnal, és nagyon finomak, néha mégis ijesztő dolgokat képesek tenni a szervezetünkkel a zöldségek.
Kelbimbó: kellemetlen lehelet? A kelbimbó okozta vizeletszagot leginkább a spárgában, káposztában, karfiolban, fehérrépában is előforduló, igen büdös, nyolcmilliószoros hígításban is érezhető metil-merkaptán bélgáz okozza.
Mik lehetnek a rossz szájszag okai?
A zöldségekkel elfogyasztott, majd felszívódott és a véráramba került metil-merkaptán nehezen bomlik le és a tüdőn át a lélegzettel, majd néhány óra múltán már a vizelettel is távozik. Leginkább ezt érezzük. A vörös marharépát mi céklaként ismerjük. Olcsó és egészséges alapanyag, amelyhez változatos és divatos kulináris hasznosság társul.
Bűzös lehelet - Dr. Király Gasztroenterológiai Intézet
Süthetjük sóban, vagy só nélkül. Ecettel, olajjal is ízesíthetjük, jól illő tormát is adhatunk hozzá. Céklalevest, borscsot, salátákat, püréket, habokat is készíthetünk belőle.
Több különböző baktériumtelep együttese képez bakteriális plakkot, vagyis baktérium mikrokolóniákból álló biofilmet.
Második fogásként a levesben főtt hús mellé is adhatjuk, tormával, mint sokfelé teszik. Intenzíven földes ízű leve tavaszi méregtelenítő kúrákhoz, és téli vitaminforrásnak is népszerű. Érzékeny vörös színanyagait E az élelmiszeripar is széleskörűen használja. Paradicsompasztát, szószokat, dzsemeket, jégkrémeket, desszerteket festenek vele. Céklavörös A cékla vörös színét a céklalé 0,0 százalékát adó betalainok adják.
A cékla latin nevéből Beta vulgaris képzett betalain gyűjtőnév, s több mint 50 féle vízben oldható, nitrogén-tartalmú festékanyagot foglal össze. Az antioxidáns tulajdonságairól is ismert betalain-csoport festékanyagai közül a vörös-viola betanin és a sárga vulgaxanthin a legjelentősebbek. A cékla pozitív élettani hatásainak nagy része is éppen az antioxidáns hatású betalainokból vezethető le.
Okozhatja-e emésztési probléma a rossz leheletet?
Rákellenes tulajdonságaikra vonatkozóan Magyarországon már az as évek végétől kezdődően folytak vizsgálatok Bakay, Ferenczi. Sok más növényi festékanyaghoz hasonlóan a cékla betalainjai sav-bázis indikátorok is. Az angol nyelvben a cékla beet, beetroot neve után beeturia betacyaninuria a neve annak a jelenségnek, amikor a cékla fogyasztása után a vizelet hamarosan pirosra, rózsaszínűre színeződik, ami az első alkalommal többnyire erős félelmet, rémületet vált ki, holott tucatszám akadnak anyagok, amelyek hasonló színváltást okoznak.
Ilyen a magyar találmányként évtizedeken át hashajtónak vizeletkezelés a rossz lehelet miatt használt fenolftalein, amely piros színt eredményez. Sok gyógyszerhatóanyag, a B-vitaminok, és számos növény is bír ezzel a meglehetősen tréfás tulajdonsággal. A rebarbara, az áfonya, a szeder vörösre, a sárgarépa narancssárgára, a lóbab barnára, a hashajtóhatású kaszkara és szenna feketére, lúgos kémhatású vizelet esetén vörösre színezheti a fajanszot.
Persze a cékla okozta riadalom — amely a lakosság százalékát érinti -érthető: ősi reakció ez a vér színére, emellett a szín már évezredek óta a vizelet egyik beszédes diagnosztikai jellemzője.
Mindenképpen összefüggésbe hozható a jelenség vashiánnyal, így a céklától vörös vizelet a vas-hiány jele is lehet. Erre utalnak azok a vizsgálati eredmények, amelyek szerint a beeturia a kezeletlen vashiányos vérszegénységben szenvedők körében százalékban, a kezelt vészes vérszegénységben szenvedőknél 45 százalékban és a nem vérszegény, azonban felszívódási zavarban szenvedők körében 33 százalékban fordult elő.
A vashiányos vérszegénységre utaló egyéb tünetek sápadtság, gyengeségérzet, fejfájás, haj, köröm problémák fennállása erősíti a gyanút. Vizeletkezelés a rossz lehelet miatt gyomorsav A cékla okozta vörös vizelet megjelenésében a gyomorsav erősségének pH is nagy jelentőséget tulajdonítanak, tudván, hogy minél koncentráltabb, erősebb a gyomorban lévő sósav, annál inkább képes a cékla színanyagait elszínteleníteni.
Eszerint a vörös vizelet giardiasis diagnosztizálása gyomsav gyengeségére is utal.
Ha a gyomorsavsav gyengébb, akkor a festékanyag változatlan színnel juthat el a felszívódás helyéig, és felszívódva a vizeletet is pirosra képes színezni. A céklából származó stabilizáló hatású oxálsav szintje a gyomrot követő patkóbélben, vékonybélben megtett útja során folyamatosan csökken, így, mire a cékla festékanyagai a vastagbélhez érnek, az útravalóul vitt oxálsav is többnyire elfogy.
A maradék pigment a széklettel távozik, és azt festi sötétre. Honnan származik a plusz oxálsav? Az emésztőrendszer és szakaszainak hossza vizeletkezelés a rossz lehelet miatt is eltérő, így akadnak, akiknél a cékla oxálsav tartalmából több képes eljutni a vastagbélig, másoknál kevesebb.
Okozhatja-e emésztési probléma a rossz leheletet?
Emellett a bélflóra bélféreg megszuntetese száz baktériumfaja is közrejátszhat az emelkedett oxálsav-szintben. A legnagyobb valószínűséggel nyers céklalevek fogyasztása után lehet számítani a piros, vagy rózsaszín vizeletre. A főtt cékla a vizeletet már nem színezi el, a céklasaláta viszont igen, mert az ecetsav ugyancsak hatással van a cékla oxálsavjára.
A spárga a szagokért ludas A spárga a tavaszi szezon királya. Bármelyik spárgát is fogyasszuk, a zöldet, a fehéret, a spárga sípok végén halvány levendulaszínűt, vagy a legfinomabbat, a vadat, a fogyasztók egy része tapasztalhatja, hogy a vizeletének jellegzetes szaga lesz. Időnként még az is előfordulhat, hogy a vizelet színe is megváltozik, s zöldes árnyalatúra vált.
A spárga okozta aggasztó szaggal kapcsolatos kutatások már a Az embereket izgatta a vizelet szagának változása és tudni akarták, hogy mi okozza, és jelent-e valami fenyegetőt. Mára ismertté vált, hogy az es vizsgálatok óta felelősnek tartott vegyületek mellett leginkább egyéb, kén tartalmú anyagok okolhatók a vizelet szagáért.
A számos országban végzett vizsgálatok során az is kiderült, hogy az emberek nem csupán abból a szempontból oszthatók két csoportra, hogy változik-e a vizeletük szaga, hanem abból is, hogy szaglásuk alkalmas-e arra, hogy érezzék szag változását.
Kiderült, hogy a lakosságnak alig több, mint húsz százaléka rendelkezik azzal a génnel, mely képessé teszi őket a spárga okozta szag érzékelésére. Az ízletes spárga okozta szag miatt félelemre semmi ok, fogyassza mindenki bátran, mert jó is, egészséges is.
Fokhagymaszagú könnyek A fokhagymagerezdek 1 százalék alliin nevű aminosavat tartalmaznak, amit az összezúzás után oxigén hatására aktiválódó allináz enzim alakít át az allicin nevű vegyületté.
Férgek okozhatják a rossz leheletet
Az allicin a fokhagyma gyógyhatásának egyik legfontosabb komponense, és a kénes szag egyik okozója, ám rajta kívül is még közel biológiailag aktív kéntartalmú komponens, fehérjék, szaponinok képződnek az oxidáció során.
Aki gyakran, s nagy mennyiségben fogyaszt fokhagymát, annak a lehelete, bőre, vizelete, de még a kicsorduló könnye is fokhagyma szagú lesz. A spárgához hasonlóan, a fokhagyma fogyasztása is gondot jelenthet a vizelet elemzésénél. A vizeletterápiáról az ötezer éves indiai Damar Tantra szanszkrit szövegeiben olvashatunk először, ám más szent szövegekben, így a Biblia, Példabeszédek könyvében is felbukkan.
Mahatma Gandhi is rendszeresen fogyasztotta. A Damar Tantra szerint nyolcesztendőnyi vizeletterápia után az ember képessé válik az univerzum öt alapelemének uralására, s alig kilencesztendőnyi terápia már halhatatlanná is teszi.
Ahhoz azonban, hogy a vízen fatörzsként lebegni tudjon, s el ne süllyedjen, már tizenkét esztendőnyi kitartás kell. Rémisztő zöldségeink pedig éppen ezt a könnyen elszíneződő, s szagossá váló, ám sokak szerint csodákra képes isteni nektárt, a halhatatlanság forrását változtatják meg — ősi riadalmat keltve.