Petesejtek és paraziták tünetei, Tartalomjegyzék
Tartalom
Phytophthora-nemzetség[ szerkesztés ] A Phytophthora infestans életciklusa Bár telepszerveződésük alapján a Phytophthora-nemzetség tagjai a valódi gombákra emlékeztetnek, sajátos sejttani és biokémiai tulajdonságaik révén el is különülnek tőlük. DNS-vizsgálatok is megerősítették, hogy a barna- és sárgásmoszatokkal lényegesen nagyobb hasonlóságot mutatnak, mint a valódi gombákkal.
- Peronoszpórafélék – Wikipédia
- Toxoplasmosis, a rettegett terhességi betegség
Ezért a legújabb rendszerekben a fitoftórák és a hasonló gombaszerű szervezetek Oomycota-törzsként a valódi gombáktól elkülönítetten és e moszatokkal együtt a Chromista-országba kerültek. A Phytophtora petesejtek és paraziták tünetei egyes fajai jelentős gazdasági károkat okozhatnak a mezőgazdasági termelésben, míg más fajok ay erdei fák jelentős kórokozójaként ismert.
Paraziták a szervezetünkben: mikor gyanakodjunk?
Többségük vízben, illetve talajban él, fakultatív szaprotróf életmódot folytatva a növények gyökereit; föld feletti részeit parazitálja. A Phytophthora fajok által leginkább károsított fafajok a mézgás éger Alnus glutinosaa kocsánytalan tölgy Quercus petraea és a fekete dió Juglans nigra. Egy vegetációs időszakon belül azonban a gyorsan terjedő járványokért az ivartalan úton keletkező sporangiumok, de még inkább a bennük kialakuló kétostoros rajzóspórák zoospórák felelősek.
A valódi gombáktól eltérően vegetatív életciklusára a diploid 2n állapot jellemző.
Bélférgek, bélférgesség
Ivaros szaporodáskor a meiózis az ivarszervekben oogónium, anterídium következik be, így csak az ivarsejtek haploidok. Az ivaros kölcsönhatás végterméke a vastag falú oospóra petespóraamely a talajban petesejtek és paraziták tünetei évekig megőrizheti életképességét.
Vegetatív úton micéliummal, sporangiummal és rajzóspórákkal terjed, mely képletek a terjedést, ill. A burgonya fitoftórás betegsége Európa országaiban több évszázada ismert, esetenként rendkívüli járványokat, nyomában éhínséget, emberek százezreinek halálát okozta. Az as évek közepén Írországban kitört járvány következtében több millió lakos maradt élelmezés nélkül, akik az éhínség elől vándoroltak ki Amerikába.
A burgonyavész első magyarországi megjelenése ra tehető Szepes vármegyeamikor Tognio Lajos pesti orvostanár felszólítást kapott a Magyar Királyi Helytartótanácstól a "Magyarhonban mostanában uralkodó burgonyabetegség" tanulmányozására.
A kórokozó a tojásgyümölcs- és petúniakultúrákat is károsítja. Rothadó burgonyagumó A paradicsom és burgonya leveleken nagy, 10—20 mm-t is gyakran meghaladó méretű, sárguló, majd szürkésbarnán elhaló foltokat okoz.
A foltok a levél szélétől kiindulóak. Nedves időben az elhaló foltok rohadnak.
Toxoplasmosis, a rettegett terhességi betegség
A barna és sárga részek határán a levélfonákon fehér színű penészbevonat jelenik meg magas légköri páratartalomnál. A gyorsan elhaló levélzet lekonyuló, lógó állapotban a száron marad.
A levélnyélen, a hajtáson, a száron a levélhez hasonló színű, de megnyúlt foltok jelzik a kórokozó fertőzését. A lombról lemosódó sporangiumok a talajban megfertőzik a burgonyagumókat is azon szürke, besüppedt később ráncosodó foltok jelennek meg, a fertőzött folt alatt a gumóhús rozsdabarnára színeződik.
A tárolóban a fertőzött burgonyagumók megpuhulnak, elrohadnak.
Bélférgesség tünetei és kezelése
A zöld paradicsombogyón jellegzetes tüneteket okoz: a fertőzött bogyók kocsánya körül, több centiméteres, barna, márványozott, gyakran zónázott elszíneződést. A barnulás a gyümölcs húsába bemélyed és kemény. A fertőzött burgonya gumók héja esetenként barnább, gödrösebb, ráncoltabb lehet, mint az egészségeseké. A gumót keresztülvágva a gumó húsa barnás tarka, az elszíneződés a héj alól indul ki és terjed befelé, szélei nem élesek. Az elszíneződés tarka, gyakran nem folytonos, sosem képez a héjtól elkülönült gyűrűt a gumó húsában.
A fertőzött gumók kiültetése után a lombon megjelenő sporangiumtartókon lefűződő sporangiumok, azokból képződő sporangiospórák zoospórák fertőzik a burgonya, majd onnan a paradicsom növényeket.
A sporangiumok légáramlással, széllel terjednek. A sporangiospórák fertőzéséhez több óráig tartó nedves növényi felületre van szükség.
Mindez általában együtt járt a lombkorona megritkulásával. A nekrózisokból izolált kórokozó egy addig ismeretlen fitoftóra volt, egyben ez volt az első adat égerek fitoftórás betegségéről. A kórokozó egyes izolátumai morfológiai tulajdonságaikban pl.
ITS-szekvenciák elemzésével brit kutatók megállapították, hogy a kórokozó egy interspecifikus kölcsönhatás során létrejött fajhibrid, szülőfajai a Ph. A hibridnek több típusa van, ezek egyebek közt kromoszómaszámuk alapján is elkülönülnek egymástól.
Az égerfitoftóra izolátumai a Ph. Mivel a kromoszómakészlet több fajból származik aneuploidokezért szabályos meiózis ritkán játszódik le és a keletkező petespórák jórészt csírázásra képtelenek. A fajhibrid első ismertetése ben éger Phytophthora néven, faji leírása pedig ben volt.
Három alfaját P. Magyarországon ben izolálták első alkalommal.
Az új foltok rendszerint őszi tavaszi időszakban alakulnak ki. A foltok többsége a gyökfőben illetve a törzs alsó felén jelentkezik.
Toxoplasma
A foltok alatt minden esetben elhal a szállítószövet. A fitoftórás foltok megjelenése a törzsön és a gyökfőben nem jár együtt azonnali korona elváltozással. A foltok megjelenését követően bizonyos ideig a fa koronája teljesen egészséges képet mutat, mivel a megtámadott és elhalt szállítószövet részek aránya még nem érte el azt a kritikus szintet, ami szükséges a korona elhalási tüneteinek megjelenéséhez.
A fitoftóra fertőzést követően, hosszabb rövidebb idő után, a fa koronája kiritkul, a levelek elszíneződnek, apróbbak lesznek.
- Parazitatablettákból származó rókagombák infúziója
- Toxoplasmosis, a rettegett terhességi betegség
- Amikor a parazitákat maratják, az arc duzzad
Egyre több vékony illetve vastagabb ág elhal, majd végül az egész fa elpusztul. Fekete dióHavasszépeárvácska. A gyümölcsökön finom, fehér bevonat sporangiumtartó gyep is megfigyelhető. Fertőzési forrás a talaj, ahonnan a kórokozó a fiatal gyümölcsöket fertőzi meg.
Szövődmények Mi a bélférgesség? A parazitózis kórokozói lehetnek egysejtűek protozoonokilletve többsejtűek paraziták. A magyar nyelvben az egysejtűek okozta fertőzéseket nem nevezik bélférgességnek, ellentétben az angollal, ahol ezt a kettőt egy kalap alá veszik. Nálunk csak a többsejtű, mozgó, szervezetben esetleg vándorló, lapos vagy hengeres férgek által okozott fertőzéseket nevezik bélférgességnek. Fontos kiemelni, hogy a férgek általában két formában lehetnek jelen a szervezetben: vagy kifejlett féregként, amikor a féreg tényleges gazdája az ember, vagy pedig peteként, illetve letokozódott lárvaként.
A petesejtek és paraziták tünetei kötődése utáni, májusi és június eleji csapadékos időjárás kedvez a betegségnek.
A fitoftóra-gombákat Amerikában a legveszélyesebb gombakártevők között említik. A kórokozó a dió gyökerén élősködő polifág gomba. Főleg csemetekerti kártevő, a diócsemeték gyökerén lévő penész-szerű bevonatról ismerhető fel.
Peronoszpórafélék
A savanyú kémhatású talajokon fordul elő. Nedves, vizenyős, egyben meleg időben erősebb a fellépése. A gyökereken sérült, elszáradt foltokat okoz, súlyosabb esetben a gyökerek elhalnak. A fertőzés képes a gyökérnyakba felterjedni, a törzs alján elszíneződés jelentkezik, ekkor az egész csemete pusztulását okozhatja.
Jellemző tünet még a csemete növekedésének visszamaradása, a korai levélhullás. Ezt többször már csak virágzáskor, vagy a termésérés előtt tapasztaljuk, a palánták szinte az egyik napról a másikra elvesztik zöld színüket, és hervadásnak indulnak.
A betegség gyorsan kezdett terjedni, már felbukkant Walesben, Angliában, Skóciában is, összesen 52 helyen. A kórokozó a bükkfát is veszélyezteti, ráadásul együtt terjed a Phytophthora ramorum nevű gombával. A gomba előszeretettel használja gazdanövénynek a Rhododendron ponticum-ot, amelyet még a viktoriánus korban Ázsiából telepítettek be.
