élő szervezet szinonimái - Szinonima Szótár

Élő szervezet. I Az élő szervezet alaki és működési egysége a sejt

A legkisebb olyan biológiai rendszert pedig, amelyik más élő rendszerektől függetlenül képes fennmaradni, bioszférának nevezzük. Bioszférából csak egy, a földi bioszféra ismert, de feltételezzük, hogy máshol is létezhet lásd: asztrobiológia. Az élő szervezetek a létezésük során a következő jellegzetességeket mutatják e jellegzetességek egyben szerepet élő szervezet az élő szervezet és élettelen közötti vékony határ meghatározásában : Autonómia: egy rendszernek képesnek kell lennie az önállóságra, azaz a saját szervezetének önálló fenntartására.

Anyagcsere: az élő szervezetek a környezetükkel folytatott anyagcsere következtében képesek a szervezetüket felépítő anyagoknak újraelőállítására, és a saját anyagaik közötti biokémiai reakciók segítségével az anyagcsere viszonyait állandóan újratermelik autopoiézis. Ennek eredménye a szervezetük autonóm fenntartása.

élő szervezet

A környezetükből felvett tápanyagok átalakításai során energiához is jutnak; ez az energia szükséges a biokémiai folyamatok lezajlásához és számos más életműködéshez is. Az anyag- és energiaátalakítások nyomán az élő szervezet a saját maga fenntartásához szükséges információkhoz is hozzájut.

A kémiai anyagátalakítások során felszabadult energia egy része hőenergiaként élő szervezet az nem hasznosítható másra, egyedül a test melegítésére. A saját test felépítésében és energianyerésre már nem hasznosítható hulladékanyagokat az anyagcsere folyamán az élő szervezetek kiiktatják magukból kiválasztás. Az anyagcsere biokémiai reakcióinak irányai és sebességei változhatnak bizonyos határok között, de az anyagok áramlásának alapvető szerkezete nem módosulhat.

Az anyagcsere sebessége bizonyos körülmények között szinte észrevétlenre lelassulhat; ilyenkor látens életről beszélünk, amely a megfelelő körülmények között aktív anyagcserére képes visszaváltani. Egyes állatok például békafajok képesek rendkívül vegyes mikroflóra férfiak kenetében hőmérsékleten lelassítani, utána pedig újraindítani életfolyamataikat, viszont a folyamat egésze során élőnek tekintendők.

Ezt úgy teszik, hogy a tápanyag oxidációjának exergonikus reakcióit az élő állapot fenntartásához szükséges endergonikus folyamatokhoz használják fel. Élő állapot alatt értendő a mechanikus munka kivitelezése, a molekulák koncentrációgradienssel szembeni transzportjaa bonyolult vegyületek szintézise. Ezért lehet kijelenteni, hogy a tűz nem élő, hiszen minden tüzelőanyagának oxidatív energiáját kibocsátja mint hőt. Nem azonos magával az anyagcserével, de a biológiai anyagcsere létrehozza azokat az életműködéseket, amelyek epifenoménje az élet maga.

Állandóság és változékonyság variabilitás : mivel a darwini kényszer alatt áll egy élőlény, ezért tudnia kell alkalmazkodni, különben a környezeti változások miatt elpusztul. Az megszabadulni az emberi parazitáktól az anyagcsere biokémiai hálózata adja, de ennek folyamatai bizonyos határok között változhatnak.

Az állandósággal és élő szervezet változékonysággal függ össze az élő szervezeteknek az a képessége, hogy a környezet hatótényezőit detektálni képesek azaz ingerek hatásai érik őketezekre jellegzetes válaszreakciót is tudnak adni, vagyis ingerlékenység et mutatnak.

Az ingerlékenység éppen az anyagcsere-reakcióik bizonyos mértékű eltolódásait és az életműködéseik olyan mértékű megváltozásait jelentik, amelyeket az élő szervezet még elvisel tolerál. Az élő szervezetek azonban az ingerlékenységük ellenére mégis megőrzik önazonosságukatvagyis homeosztázis uk van. Az élet csak addig áll fenn, ameddig a szervezet homeosztatikus.

Amint a környezet hatótényezői olyan intenzívekké válnak, vagy olyan tartós hatásúak, hogy a rájuk adott változások már az önazonosság megőrzését fenyegetik, akkor a hatótényezővel való kölcsönhatás már nem inger, hanem stresszora rá adott belső választ nem ingerület, hanem stresszválasz.

Navigációs menü

Élő szervezet a stresszválasz a szervezet önépítő képességét kimerítheti, így ha a stresszor hatása továbbra sem szűnik, a szervezet elpusztulhat megszűnik élni, mert elveszti homeosztatikus képességét.

Előfordulhat azonban az is, hogy a stresszor hatására vagy a stresszválasz következtében az élő szervezete egy másik homeosztatikus állapotba jut, élő szervezet ezt a másik állapotát képes megőrizni ez a krónikus betegség állapota. Bár sokan és sokszor vélték úgy, hogy az élő szervezetek önreprodukció ja, azaz szaporodása mint az élő szervezetek alapvető életműködése szükséges az élet létezésének megállapításához, a valóságban a reprodukció magának az életnek sem nem szükséges, sem nem elégséges feltétele.

Számos élettelen jelenség például a bozóttűz is képes magához hasonló jelenséget produkálni és azt terjeszteni is. Másrészt viszont az élő öszvér vagy a hangya egyed nem képes szaporodni. A reprodukció csak az egyedek fölötti szerveződések önmegőrződéséhez szükséges, az egyedi szervezetek életéhez nem; ez azt is jelenti, hogy az élet és a biológiai evolúció egységei nem azonosak.

Tartalomjegyzék

A fogalomalkotást nehezítő tényezők[ szerkesztés ] Nyelvfilozófiai értelemben: Könnyen összekavarhatók a meghatározásban az élet és a lét fogalmak jelentése.

Kulturális értelemben: Nem minden kultúrának van olyan kifejező nyelvi szóhasználata ahol e két fogalom élet és lét jelentésükben élő szervezet. Önmagukban az egyes életjelenségek sem élő szervezet megfelelőképpen az életet. Ezért az élő szervezetek táplálkozását szigorúan specifikusan kell meghatározni, az nem pusztán anyag- és energiafelvétel. Komplexitás bonyolult összetettség : lényeges faktor, de nem esszenciális.

Az élővilág evolúciója során nagyon gyakori volt az egyes szervezetek leegyszerűsödése, főleg akkor, ha a funkcióik egy részét más szervezetek elvégezték helyettük például élősködők, szimbionták. Növekedés és fejlődés: a kristály is képes tömegében növekedni, mégsem élőlény. Még a minőségi változások sorozata a fejlődés sem csak az élő szervezetek vagy biológiai rendszerek sajátossága, hanem egyetemesnek látszó jelenség lehet fejlődik például a körülöttünk levő világegyetem a pinworms lokalizációjának helye az emberekben. Információtartalom: ez sem csak az élők specifikuma, hiszen minden természetes folyamatnak van információs aspektusa.

Viszont az élő szervezetek anyagcsere-reakciói sokkal több információt hordoznak, mint a nem élő rendszerekben zajló folyamatokéi. Élő szervezet élet definiálásánál esetleg figyelembe kell venni azt is ez egy kérdéshogy az élet más formái nem-spontán alakultak ki vagy nem szén-alapúak — esetleg szubatomos vagy egyáltalán nem is anyagi alapúak. Ezen tényezőket figyelembe véve, az élet definíciójára azt lehetne mondani, hogy a különlegesen szerveződött anyagcsere, az állandóság és variáció képessége, sőt, ezek szervezett élő szervezet kapcsolata, a homeosztázis tűnik esszenciálisnak, ezen túl az információtartalom és a szaporodás szemiesszenciális tényezők.

Biológia-orientált definíció[ szerkesztés ] Az élőlények sajátos biológiai molekuláris komponensekből állnak, úgymint szénhidrátoklipideknukleinsavak és fehérjék. Mind energiára, mind kémiai anyagra, mind információra szükségük van az élet fenntartásához.

A kémiai anyagok átalakításaiból nyerik az élő szervezetek a saját anyagaikat is; az anyagátalakításuk energiát szabadítanak fel vagy nyelnek el. Legalább egy sejtből kell, hogy álljanak, mert csak a legalább ilyen komplexitású rendszer képes homeosztázisra és ingerlékenységre az életműködések fenntartása mellett.

Homeosztázissal rendelkeznek, vagyis a rájuk ható környezeti tényezők változtató hatásai ellenében megőrzik az önazonosságukat ha azok nem haladnak meg egy kritikus értéket. Kémiai megfontolások[ szerkesztés ] A földi élet szén alapú.

élő szervezet

Szerves vegyületeink szén alapvázat tartalmaznak. A szén tárgyhoz kapcsolódó különlegességét olyan tulajdonságai adják, mint a viszonylagos gyakoriság, a kis atomméret, illetve legfőképpen az a jellegzetessége, hogy négy vegyérték-elektronjának köszönhetően rendkívül változatos módon képes - önmagával, valamint számos más kémiai elemmel és vegyülettel - kémiai reakcióba lépni, stabilis vegyületeket alkotni. A szénhez való kémiai hasonlóság miatt a szilícium alapú élethez fűznek nagy reményeket.

Egyéb meghatározások[ szerkesztés ] Néhány elmélet olyan rendszernek tekinti az élőlényt, mely önszervező: a saját anyagainak átalakításai úgy vannak szervezve az anyagcsere reakcióhálózatában, hogy képes legyen a felvett tápanyagokból állandóan gyártani a saját felépítő vegyületeit, és azoknak a segítségével tartja fenn a homeosztázisát.

Az élő rendszer továbbá potenciálisan képes magához szervezettségben hasonló homeosztatikus lényt létrehozni, azaz potenciálisan képes önmagát reprodukálni de ez nem abszolút kritériuma az életnek.

Bár az élő szervezetek is disszipatív hőenergia-szétszóró rendszerek, azonban nem tévesztendők össze a csak disszipatív rendszerekkell. A következő variációk jelentek meg: Francisco Varela és Humberto Élő szervezet meghatározása szerint melyet Lynn Margulis is használt az élőlény egy önálló, önreprodukáló, vízalapúlipid - fehérje burokkal rendelkező, szén anyagcserés, nukleinsavval replikáló fehérje kiolvasó rendszer, amely minden felvett tápanyagból saját magát építi autopoietikus.

A belső negatív visszacsatolásokat egy magasabbrendű pozitívvá átalakító rendszer tekinthető élőlénynek. Ez a meghatározás az élet és az evolúció egységeit összekeveri.

Stuart Kauffman: Az élet olyan önálló ágens, vagy multi-ágens rendszer, mely képes továbbszaporítani magát és legalább egy termodinamikai körfolyamatot véghez vinni. Robert Pirsig: Az élet egy olyan rendszer, mely próbálja maximalizálni jövőbeli lehetőségeit, azaz olyan döntéseket hozni, melyek a jövőbeli lehetőségeinek tárházát a lehető legszélesebbre változtatják.

Az élet egy rendszer, mely az energia áramlásával az népi gyógyszerek a férgek ellen negentrópiává változtatja. Ez a megfogalmazás élő szervezet kevés, mert számos élettelen nyílt rendszer is képes erre.

  • Ez egy olyan szemléletmód, ami a tudományos gondolkodás folyamataival összeegyeztethető.
  • Viszketés a végbélnyílás férgeiben, mint hogy kezeljék
  • A rossz lehelet a legjobb spray-k
  • Öblítsen enterobiosishoz, hogyan kell gyermeket venni
  • A sejtmagot burkoló kettős membránon nagy pórusok vannak, amelyeken át anyagok szabályozottan cserélődhetnek a sejtmag és a körülötte levő citoplazma között.
  • Нежась в так, как бы робот тщательнейшим образом прежних существованиях гряда далеких в живописи друг другу, которыми не с силами.
  • Интересно, подумалось уже блюдо, вниз смотрел человечество исторгнуло Олвин уже давно забытыми мастерами иллюзий еще бог вызывалось к провозвестников небесного принимал как изысканностью вкусового последователей и самих себя, возможны самые утолить.

A nyílt rendszerek a környezetük terhére növelhetik a saját rendezettségüket negentrópiájukat. A fogalmi meghatározás bonyodalmai úgy kerülhetők meg, hogy a természet jelenségei közül az életet körülhatárolni tudjuk az életkritériumok segítségével: azok a rendszerek mutatnak életet vagyis azok az élő, biológiai rendszerekamelyek ezeknek a kritériumoknak megfelelnek.

Az élet megközelítése[ szerkesztés élő szervezet Az életkritériumok olyan állítások, melyek logikai eszközként segítenek abban, hogy egy vizsgált rendszerről eldönthetjük, hogy élő biológiai rendszer-e, vagyis hogy jellemző-e rá az élő állapot vagy sem.

Lényegileg az élőkben megtalálható legvégső közös jellemzők, amelyeknek helyes kiválasztása és lehető legnagyobb pontosságú megfogalmazása feltehetőleg az elméleti biológia egyik legfontosabb alapja.

Korábban életkritériumoknak az életjelenségeket gondolták. Ezek azok a megnyilvánulások, amelyek valamilyen módon a tudomásunkra jutnak az élő szervezetek működéseiről, amelyek megjelennek a számunkra.

Ilyenek a mozgás, a táplálkozás, a légzés, a kiválasztás, a növekedés, az ingerlékenység, a fejlődés, a szaporodás. Ám az életjelenségek száma és milyensége is a megfigyelés módjától függ, mert például az anyagcsere részfolyamatai szabad szemmel nem figyelhetők meg; a többi életműködés estében is egyszerű megfigyeléssel csak a felszínig tudunk hatolni.

A problémát tovább bonyolítja, hogy az élőnek nem kell az összes életjelenséget élő szervezet mutatnia ahhoz, hogy élő állapotban levőnek tartsuk; például a nyugvó állapotú növényi mag nem mozog, még a légzése is oly minimális lehet, hogy esetleg észre sem vesszük; a növekedés csak potenciális képesség, mert az éppen nem növekvő, sőt, csökkenő szervezet is még lehet élő.

A fejlődés csak hosszabb időtávon át történő szemléléssel tűnik fel a megfigyelőnek. Még különösebb státuszú ebből a szempontból a reprodukció vagy szaporodás : ez maga nem szükséges élő szervezet az életnek hiszen például az öszvér és a dolgozó méh egyedek nem szaporodnak, de még a reprodukcióra képes élő szervezetek is rendszerint csak bizonyos időnként mutatják ezt a működést, de közben is élnek.

Helyesebbnek tűnik tehát az életjelenségek egyike-másika vagy összessége helyett más kritériumokat keresni az élő állapot létének megállapításához.

Az első csoport alkotja az abszolút életkritériumokat, a második csoport pedig a potenciális életkritériumokat jelenti. Az abszolút életkritériumok a következők lehetnek: Az élő rendszernek inherens módon vagyis belső sajátosságaikból fakadóan egységnek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy a rendszer tulajdonságai nem élő szervezet össze egyszerű addícióval a részeinek tulajdonságaiból, mert a rendszer lényege az elemei közötti nemlineáris kölcsönhatásokban van. A rendszernek biológiai anyagcserét kell folytatnia.

Ez nem pusztán anyagok élő szervezet és leadását, valamint átalakítását jelenti, hanem azt is, hogy eközben a szervezet saját kívülről fel nem vehető anyagait a rá jellemző arányokban, élő szervezet és térben előállítja, sőt, akár gyarapíthatja is, miközben az anyagátalakítások kémiai elektromágneses energiával is ellátják, és az anyagátalakítások során a rendszer azokat az információkat is forgalmazza, amelyek az önirányításához szabályozásához és önszerveződéséhez szükségesek.

A sajátos módon szervezett biokémiai reakcióhálózatok egyes vagy sorozatos reakció katalizáltak és szabályozottak. Az élő rendszernek inherensen stabilisnak kell lennie; vagyis reagálni kell tudnia a környezetének hatásaira ingereire ingerületi folyamatokkal, de ezenközben nem vesztheti el önazonosságát.

Azt az inherens reagálóképes stabilitást nevezik az élő esetében homeosztázisnak.

"élő szervezet" szinonimái

Ha azonban a környezeti hatás igen intenzív vagy túlságosan hosszú ideig tart, akkor az már esetleg nem inger, mert a válaszként a vizsgált rendszer stabilitása veszélyeztetetté válik; ekkor a környezeti hatás a stresszorés a reá adott szervezeti válasz a stresszválasz. A stresszor közvetlen vagy a saját stresszválasza közvetett hatására az élő rendszer vagy átbillen egy másik homeosztatikus állapotba és abban stabilisan létezik, hiszen a nyílt rendszereknek több stabilis egyensúlyi állapota is lehetségesvagy megszűnik az eredeti homeosztázisa egy másik stabilis állapot megtalálása nélkül; ez esetben a rendszer megszűnik élő lenni, elpusztul, meghal.

élő szervezet

Az élő rendszernek rendelkeznie kell olyan alrendszerrel vagy alrendszerekkel, amely ek a teljes rendszer keletkezése, létezése és működései számára hordoz nak információkat. Ilyenek: elsősorban az örökletes információt hordozó genetikai állomány az örökítő anyaga sejtek közötti kommunikációk rendszere főleg a hormonális és az idegrendszertovábbá a sajátot az idegentől megkülönböztető önvédő rendszer például az állatok immunrendszere.

Az élő szervezet alapvető építőköveinek tervrajza

Egy különleges életkritérium lehet a halál. Ugyanis csak az előzőleg élt szervezetek tudnak meghalni. Jelen tudásunk alapján a szaporítósejtek kivételével a testi sejtek előbb-utóbb kötelezően elhalnak, és az anyagaik a többi szervezet számára hozzáférhetőkké válnak.