Olyan mérgező, Kémiai biztonság: a gyermekek védelmében

Azonban más nyelvekben a mérges és a mérgező alapvetően különböző dolgokat jelöl, és összetéveszteni őket végzetes hiba is lehet. Mozambiki köpködőkobra Naja mossambica Forrás: Getty Images Ha véletlenül utunkba kerül egy kígyó, azonnal eszünkbe jut: vajon a harapása mérgező?

Ez egy mérgeskígyó? Egyáltalán van mérgező és a mérges használata között különbség? Az igazság az, hogy mindkét esetben valamilyen vegyi fegyvert használ az állat, azonban a módszerük erre igencsak különböző, számolt be róla a nationalgeographic.

A mérges nem dühös és a mérgező állatok is toxinokat használnak, vagyis olyan anyagokat, amelyek kis mennyiségben is jelentős élettani hatással bírnak, és vagy védekezés vagy zsákmányszerzés az alkalmazásuk célja. A mérges állatok, mint a darázs vagy a kígyó a toxinokat aktívan — a másik élőlény bőrét tüskéjükkel, fullánkjukkal, fogukkal felsértve - szúrás vagy marás útján juttatják be az ellenfél szervezetébe.

A mérgező állatok esetében viszont ahhoz, hogy az élettani hatással találkozzunk, meg kell érintenünk pl.

Terminológia[ szerkesztés ] Néhány kémiai méreg egyben toxin is, ezek olyan természetes anyagok például egyes baktériumok fehérjéiamelyek többek között a tetanuszt és a botulizmust is okozzák. A kémiai méreg és a toxin fogalmát gyakran a kutatók sem különböztetik meg egymástól. A szubkután módon például harapás, csípés, kígyómarás által ható állati toxinokat venomoknak nevezik. A mérgező növény vagy állat olyan élőlény, amelynek elfogyasztva mérgező hatása van, a mérges állat olyan, amely a mérgét zsákmányolásra vagy önvédelemre használja.

Vedd magadhoz a mérgedet! A mérgező állatok kizárólag védekezésre használják a toxinokat, ezzel igyekeznek elkerülni, hogy olyan mérgező ragadozó megegye őket — mondta David Nelsen, a Tennessee-i Déli Adventista Egyetem biológusa.

A mérges állatok viszont megkerülik az emésztőrendszert, közvetlenül a szövetekbe viszik be a mérgüket.

Ha a mérgező állatot a ragadozó megeszi, akkor a szervezetén gyorsan átrobogó méreg igen kellemetlen tüneteket okoz, előfordul, hogy meg is öli a ragadozót, a méreg mennyiségétől és típusától függően. A gömbhalak különösen erős, halálos mérge idegméreg, amely az állat bőrén és számos belső szervében is megtalálható.

• Hogyan állapítható meg, hogy milyen lehelet
• Platyhelminthes cestoda fajok

Számos mérgező állat nem saját maga állítja elő a toxinokat, hanem valamilyen környezeti segítség révén jut hozzá, a gömbhal tetrodotoxinja például egy tengeri baktériumnak köszönhető. A királylepkék hernyói a tápnövényük elfogyasztásával jutnak hozzá az őket még kifejlett lepkeként is keserűvé, ehetetlenné tévő méreganyaghoz.

9 hétköznapi növény, ami mérgező: sokan nem is sejtik, pedig itt élnek velünk

Az állatok mérgező voltára az élénk színek, feltűnő mintázat már olyan mérgező felhívja a figyelmet, kiváló példa erre a közép- és dél-amerikai nyílméregbéka.

A világ egyik legmérgezőbb állata a Kolumbiában honos aranysárga színű rettenetes nyílméregbéka Phyllobates terribilisaz állat feltehetően az elfogyasztott apró bogarakból veszi fel a batrakotoxin nevű idegmérgét, majd a bőrmirigyein keresztül választja ki.

Egyetlen kicsiny, centis békán lévő méreganyag elegendő számos ember megöléséhez.

Szintén méregtartalmú rovarok elfogyasztásának köszönheti saját tollai mérgező voltát a Pápua Új-Guineában honos dolmányos gyümölcsrigó Pitohui dichrous. Egyes állatok mérge marással kerül az áldozat szervezetébe. A pókok vagy a kígyók üreges csáprágójukkal, illetve méregfogukkal teszik ezt, s így megbénítják az áldozat idegrendszerét vagy keringését.

Kémiai biztonság: a gyermekek védelmében

Egyes gyíkféléknek a nyáluk tartalmaz mérgeket, egy emlős, a karibi szigetvilágban élő patkányvakond harapása szintén mérges. A tengeri kúpcsiga módosult foga szigonyszerű, s ezzel célozza, majd bénítja meg apró zsákmányát, azonban a mérge sokkal nagyobb testű állatokat is képes olyan mérgező. Más mérges állatok, mint például a kőhal, hátából kiálló tüskéit veszi igénybe gyötrő mérge bejuttatásához. A Corythomantis greening nevű dél-amerikai békafaj az ajkában rejtőző töviseivel juttatja be kínzó fájdalmat okozó mérgét az áldozatába úgy, hogy gyakorlatilag belefejel annak testébe.

A lajhármakik Nycticebus nemezek a délkelet-ázsiai éjszakai emlősök még érdekesebb méregrendszerrel dolgoznak: méregmirigyük a felkarjuk belső oldalán található, az itt termelt mérget a maki felnyalogatja, majd harapással juttatja be, veszélyhelyzet esetén, az ellenfélbe.

Mérges és mérgező állatok – miben különböznek?

Anna Nekaris, az Oxford Brookes Egyetem főemlőskutató biológusa elmondta, hogy a nyál és a méreganyag keveréke drámai immunreakciót vált ki a megharapott állatban. Egyes állatok nem harapással, vagy érintésük, elfogyasztásuk révén juttatnak mérget az áldozatukba, hanem távolról fröcskölik, spriccelik rájuk.

• Milyen férgek fertőzhetnek meg
• Paraziták, hogyan lehet megszabadulni

Ezek mérgét a toxungen szó megalkotásával különítették el a már ismertektől. Ilyen állat a pöfögő futrinka, amely az utótestéből jelentős távolságra tudja kispriccelni erősen irritáló méreganyagát, vagy ilyen a szalamandra, amely akár 30 centire is kispricceli mérgét.

No és itt van a bűzös borz, vagy más néven szkunk. Vannak ritka esetek, amikor egy állat egyszerre többféleképpen is kiadhatja méreganyagát.

Ilyen a olyan mérgező kobra, amelynek marása is igen fájdalmas, és a méregfogain lévő aprócska lyukakon keresztül az áldozat szemébe köpött mérge végleges vakságot is férgeknek férgektől; felnőttkori tabletták megelőzése. Tehát a köpködő kobra egyszerre mérges és rendelkezik toxungen tulajdonsággal olyan mérgező. Így hát időnként, ha egy kígyóról tudni szeretnénk, hogy mérges-e vagy mérgező, a válasz lehet az is: mindkettő.