Enterobiasis

Közös tüdő paraziták

Megismerkedünk a parazitizmus jelenségével, a parazita férgek - helmintek - felépítési és életműködési jellegzetességeivel. Először is ismerkedjünk meg a férgek általános jellemzőivel: Az állatok közös jellemzője, hogy kétoldali szimmetriájúak, végtagjuk, lábuk nem alakult ki, testük lágy és általában sokkal hosszabb, mint amilyen széles.

Ez a testalak lehetővé tette, hogy eredményesen alkalmazkodjanak a vizekben tengerek, édesvizek az iszapos vagy homokos aljzaton való mozgáshoz. Jól alkalmazkodhattak a szárazföldi — elsősorban a nedves talaj biztosította — körülményekhez. Az életmódjuk nagyon változatos.

giardia kat panacur paraziták, amelyek elveszítik a kezelést

Ragadozók, szaprofiták, külső és belső élősködők, sőt a moszatokkal szimbiózisban élők is megtalálhatók közöttük. Testfelépítésük közös jellemzője az egyrétegű hám kültakaró , melyen életmódtól függően vékonyabb vagy vastagabb belső élősködőknél speciális szerkezetű  kutikula lehet. Jellegzetes mozgásukat, a féregmozgást a bőrizomtömlő hozza létre.

A táplálkozásukra a háromszakaszos bélcsatorna a jellemző a laposférgeknél csak kétszakaszos vagy elcsökevényesedik. Az emésztésük a fejlettségtől függően vagy sejten belüli és kívüli, vagy csak sejten kívüli, az emésztőenzimeket a tápcsatorna falának mirigysejtjei termelik.

A gázcseréjük többnyire a testfelületen át , diffúzióval történik.

giardiasis átvitel férgek kicsi kezelése

Az anyagszállításuk nagyon változatos: az anyagok sejtről sejtre történő átadásától a nyílt keringési rendszeren keresztül a zárt vérkeringésig minden változat megtalálható.

A bomlástermékeket vesécske típusú kiválasztószerveikkel a testüregből, a testfolyadékból távolítják el.

BIO-LOGIA: Parazita férgek

Testük működését az egyes törzsekben különbözőképpen megjelenő, a hasi oldalon kialakult dúcidegrendszer szabályozza. A szaporodásuk ivarosan, ivarsejtekkel történik.

Hímnős és váltivarú képviselőik egyaránt előfordulnak. Jó regenerálódóképességüket kihasználva ivartalan módon kettéosztódással is szaporodhatnak. Az egyedfejlődésük is nagyon változatos.

pinworm szirup féreg rajz gyerekeknek

A közvetlen fejlődés mellett — különösen a belső paraziták esetén — jellemző a több köztes gazdán keresztüli közvetett, átalakulásos fejlődés. Jelentőségüket mutatja, hogy hatalmas tömegben képesek elszaporodni, ami az ember számára előnyös, de hátrányos is lehet.

Számotokra már ismert, hogy az élősködő vagy parazita  régiesen: élősdi egy másik  faja gazdafaj egyedeinek testében vagy testfelszínén él, és annak testéből táplálkozik. Az ember leggyakoribb parazitái a parazita férgek - helmintek. Ezen fertőzések népi elnevezése a gilisztásság. A parazita férgek közel közös tüdő paraziták képes megtelepedni az ember szervezetében.

A legtöbbjük a Laposférgek törzséhez vagy a Fonálférgek vagy Hengeresférgek törzséhez tartozik.

A parazitákról általában :: Parazitafertőzések - InforMed Orvosi és Életmód portál :: paraziták

Laposférgek törzse. A laposférgek nevüket testük háti—hasi lapítottságáról kapták. Jellegzetes szerveik alakultak ki. Testüregük nincs, szerveik közötti teret kötőszövet tölti ki. Kétszakaszos, egynyílású bélrendszerük szájnyílása a hasi oldal közepén található, és a garatban folytatódik.

A második szakasz dúsan elágazva — a bélüregben részben megemésztve — a sejtekig szállítja a tápanyagokat. Az emésztés a bélfal sejtjeiben fejeződik be, és a bélrendszer a test többi sejtjének adja át a hasznosítható molekulákat. Ebben a törzsben is a testfelületen át, külön légzőszerv nélkül zajlik a gázcsere. Kiválasztásuk elővesécskével lángzósejtek, lásd a szervrendszereknél történik. Dúcidegrendszerük központja páros agydúc­ból és két hosszanti idegkötegből áll.

Ezekből indul ki a környéki idegrendszer hálózata. Általában hímnős állatok, többnyire belső megter­mékenyítéssel.

A Magyarországon előforduló féregfertőzések

A laposférgek legősibb formáit az örvényférgek osztályában találjuk. Ezek az állatok édesvízben és tengerekben, esetleg nedves talajon szabadon élnek. Nevüket a kültakarón található csillók csapkodásával létrejött örvényekről kapták. A ragadozó vagy szaprofita szabadon élő állatoknak az őseiből alakultak ki a leegyszerűsödött szervezetű laposférgek. A külső vagy belső élősködő mételyek, illetve a belső élősködéshez teljesen alkalmazkodott galandférgek.

A mételyek szájnyílásuk elhelyezkedésével és a szívógaratjukkal alkalmazkodtak  az élősködéshez.

Blogarchívum

A szájnyílásuk a test feji végén található, és az anyagok  elszívását, a gazdaélőlényre való közös tüdő paraziták segíti. Garatjuk izmos fala  biztosítja a szívóerőt.

Az ábra a májmétely félépítését és életciklusát mutatja be. Zöld színnel jelölik a zárt emésztőrendszert, aminek közös tüdő paraziták.

  • A tüdőférgesség - Felelős Állattartás
  • Kisállatorvos - Belső élősködők, amelyek az emberre is veszélyesek lehetnek
  • Gyógynövények a paraziták számára
  • Hogyan lehet megállapítani, hogy milyen rossz lehelet
  • Szarvasmarha szalagos féreg emberi kereket féreg

A barna csatornácskák szövevénye az ivari vezetékek, amikből vannak női és hím is, azaz  hermafroditák. Ahhoz, hogy tovább haladjunk tisztázni kell pár fogalmat: Végső gazda - amelyben a parazita ivarosan szaporodik Köztes gazda - amelyben az élősködő fejlődik és ivartalanul szaporodik Az ivarérett ivarsejteket létrehozó májmétely a szarvasmarha májában telepszik meg ritkán emberben is - végső gazda.

Az kiegészítő szag a szájból egyesülése után pete jön létre. A pete a széklettel együtt a szabadba kerül. A következő fejlődési állomás csak akkor következik be, ha édesvízbe sodródik. Itt a petéből kikelő lárva befurakodik egyes csigák testébe.

A csiga testében a lárva több fejlődési állomáson megy át, és végül olyan lárvává alakul, amelyiknek farkocskája van és képes úszni.

Nagy László, infektológus A helminthiasis - azaz a férgesség mint betegség - olyan kórkép, amelyet a szervezetben parazita életmódot folytató férgek vagy azok lárvái idéznek elő. Cikkünkben a Magyarországon előforduló féregfertőzések tüneteiről, a fertőzések módjáról és veszélyeiről olvashat. A féregfertőzés  lehet teljesen tünetmentes, máskor a féreg parazita életmódja miatt táplálékot, vitaminokat von el a gazdaszervezettől, és hiánybetegséget okoz, avagy testanyagainak közvetlen toxikus, vagy allergizáló hatásának köszönhetően, kóros szervi tünetek jelentkeznek. Egyes férgek lárvái bejuthatnak a szövetekbe, ahol idegentestként gyulladásos gócokat hozhatnak létre. A betegség lehet a kórokozó elpusztítására tett kísérletnek, például immunpatológiai reakciónak a következménye is.

Ekkor kibújik a csigából. Keres egy vízi növényt, hozzátapad és burokkal vonja be magát. Várakozik a végső gazdára. A szarvasmarha, amikor a víz közelében elfogyasztja a növény a rátapadt lárvával, az a belekben előbújik, befurakodik a májba és ivaréretté fejlődik. Mikor fertőződhet meg az ember májmétellyel?

Ha olyan mosatlan zöldséget, gyümölcsöt eszik, amelyik szabad vizek közelében nő, esetleg olyan rossz szokása van, hogy szeret fűszálat rágcsálni. Figyeljük meg a macskamétely életciklusát! Ezen parazita  végző gazdája lehet sertés, kutya, macska, de az ember is.

A tüdőférgesség

A májban és az epeutakban telepszik meg. A végső gazda fenti állatok szervezetében ivaros szaporodás megy végbe, és pete alakul ki.

A pete a további fejlődéshez édesvízbe kell kerüljön. Itt lárvák kelnek ki belőlük és befurakodnak egyes csigák testébe. Másik köztes gazdát keres, ami egy hal. Speciális oldóenzimei "nyála"  segítségével átfúrja magát a hal testén és burkot növeszt maga köré. Így várja, hogy a végső gazda szervezetébe jusson. Hogyan fertőződhetünk meg vele?

Ha nem megfelelően átsült átfőtt halat fogyasztunk, a szervezetünkbe került lárvák ivaréretté fejlődnek és szaporodnak. A galandférgek teste leginkább egy hosszú szalagra emlékeztet. Közelebbről megvizsgálva láthatóvá válik, hogy a szalag kis szelvényekből áll össze hosszú lánccá. A testtájak nevei megtévesztőek, hiszen az állatnak nincsen szája vagy bélcsatornája, ezért nem könnyű megállapítani, hogy vajon melyik a test feji vége. A "fej" egyben rögzítőszerv is, benne található az idegrendszer központja, rajta a szívógödrök, a horogkoszorú és tüskék.