Gyurusfereg fajok. Gyűrűsférgek

Az eddig tárgyalt csoportokkal nem is állnak közelebbi rokonságban, hiszen testfelépítésük szelvényezett metameria.

Már a szomszédunkban a méteres ragadozó féreg! Európában teljesen idegenhonosnak számítanak.

Némelyik faj lábszárhosszú és a szorításával öl, míg mások olyan idegmérget használnak, felnőtt férgek gyógyszeres áttekintése a gömbhal. Mivel a föld alatt élnek és legtöbbjük nem extrém méretű, ezért sokáig nem szenteltek nekik nagyobb figyelmet.

Mostanra azonban kiderült, hogy komoly veszélyt jelentenek a kalapácsfejű laposférgek a talaj gerinctelen élővilágárára. Bipalium kewense, amint gilisztát öl Fotó: Pierre Gros Ragadozó természetük okozza a legnagyobb aggodalmat, mivel nemcsak a meztelen csigákat, de a földigilisztákat is előszeretettel fogyasztják. Márpedig utóbbiak nélkül egészen más lenne a talaj gyurusfereg fajok - ha egyáltalán szerkezetről beszélhetnénk.

Jellemzők[ szerkesztés ] A gyűrűsférgek az ősi laposférgekből alakultak ki a kambriumi robbanás idején. Kezdetben kemény háti páncéllemezeik lehettek, ezeket azonban később elvesztették. E szelvények közt alakult ki a másodlagos testüreg. Kialakult két nyílás száj- és végbélnyílás. Ezek az állatok homonóm szelvényezettségűek, tehát minden szelvényük felépítésben és funkcióban szinte teljesen megegyeznek.

A ragadozó laposférgek láthatóan a világ minden részén jól érzik magukat, de Európában teljesen idegen fajoknak számítanak. Így nem tudjuk felbecsülni, hogy az itteni talajok élőközösségében mekkora kárt tudnak okozni. Bipalium vagum, az egyik legszínesebb faj Fotó: Sébastien Sant Külsejük összetéveszthetetlen: feltűnő színű, feketén csíkozott férgek, melyek hossza lábszárnyi lehet.

Franciaországban gyurusfereg fajok ban figyelt fel rájuk Jean-Lou Justine, a Francia Természettudományi Múzeum parazitológusa. Teljesen ismeretlen fajnak bizonyult. Kis nyomozás után kiderült, hogy már több hasonló faj is befészkelte magát Franciország földjeibe" - meséli a kutató.

Felhívást tett közzé, hogy keresik ezeket a laposférgeket, mire pár év alatt több száz észlelésről küldtek be neki fotót, vagy magát az állatot. Például az egyik óvodában egy eső után több száz kis "kígyó" megjelenéséről számoltak be a rémült óvónők. Egy felágaskodó Diversibipalium multilineatum Fotó: Pierre Gros Az Ázsiából származó Bipalium kewense és Diversibipalium multilineatum vagy a Bipalium adventitium fajok ráadásul olyan bénító idegmérget is termelnek, mint a gömbhal.

Alapvetően a gilisztákat akarják mozgásképtelenné tenni vele, de ellenségeikkel szemben is bevethetik. Ami eddig kiderült róluk: a gilisztát körbetekerve lefogják, majd garatjukat kifordítva tetrodotoxin idegmérget és emésztőenzimet juttatnak belé, így az emésztés részben már a testen kívül megtörténik. A laposféregek jellemzően hermafroditák - akárcsak a giliszták - vagyis két egyed találkozásakor mindketten képesek megtermékenyülni, de a Bipalium kewense ivartalan osztódással is képes megtöbbszörözni magát.

Bizakodásra ad okot, hogy a közönséges földigiliszta Ázsiában is honos faj. Ha ott nem tudta kipusztítani a ragadozó féreg, akkor erre Európában is megvan minden esély.