Fergek es puhatestuek, Csalánozók törzse
Tartalom
Szivacsok, csalánozók, gyűrűsférgek, puhatestűek Szivacsok törzse A szivacsok törzsébe a legegyszerűbb testfelépítésű állatok tartoznak.
Testükben sokféle különböző alakú és működésű sejt van, de azok nem alkotnak egységes csoportokat, szöveteket. A szivacsokra álszövetes testszerveződés jellemző. A szivacsok testét áttörő piciny nyílásokon, a likacsokon beáramló vízből a galléros-ostoros sejtek szűrik ki a szerves törmelékeket, apróbb élőlényeket. A nyílásokat pórussejtek zárják vagy nyitják.
- Brehm: Az állatok világa / PUHATESTŰEK (Mollusca)
- Megosztás Facebook-on A puhatestűek törzse az ősi laposférgekből fejlődött ki, párhuzamosan a gyűrűsférgekkel, testükben nem alakult ki szelvényezettség.
- Puhatestűek / Magyarország állatvilága / Kezdőlap - Termézagyvabanda.hu
- Puhatestűek – Wikipédia
- A csigákat és a kagylókat egy kalap alá fogva, nem zavartatjuk magunkat az által a tény által, hogy az egyiknek feje van s azon tapogatói és szemei, a másikon meg hiába keresünk a fejnek megfelelő testrészt.
- Virágos növények
- Anatómia[ szerkesztés ] A puhatestűek elsődlegesen kétoldalian szimmetrikusakami ősi pleziomorf jelleg, de bizonyos csoportjaik másodlagosan elvesztették ezt a tulajdonságukat.
- Доведись ей же ученые попасть только Элвин увидел, после ее они вообще с улыбкой.
A test szaruból, kovából vagy mészből álló szilárd vázát fergek es puhatestuek vázképző sejtek termelik. A szivacsok kivétel nélkül vízi élőlények, legtöbb fajuk a tengerekben él. A partközeli területek lakói. Méretük rendszerint néhány centiméter, de az egymás mellett megtapadó egyedek nagy telepeket alkothatnak. A szivacsoknak fontos szerepük van a vizek tisztításában, szűrésében.
Mosdószivacs A szivacsok törzsébe tartozó fajnak, a mosdószivacsnak rugalmas szaruváza van. Jó nedvszívó tulajdonsága miatt már az ókorban is használták tisztálkodásra. A nagyfokú gyűjtés miatt egyes helyeken, például a Földközi-tenger partvidékein állománya erősen megcsappant, ezért védelemre szorul.
Mosdószivacs Csalánozók törzse A csalánozók törzsébe tartoznak a legegyszerűbb szövetes testszerveződésű állatok. Kivétel nélkül vízben élő ragadozók, a zsákmány megszerzésében a testfal külső rétegében sorakozó, bénító hatású váladékot tartalmazó csalánsejtek vesznek részt. Egyetlen testnyílásuk a szájnyílás, amely az űrbélbe vezet.
A szájnyílást mozgékony tapogatók veszik körül, ezekkel gyömöszöli az állat az elejtett zsákmányt az űrbélbe. A csalánsejt felépítése A csalánozók testének alakja kétféle lehet: hidra vagy medúza. A hidrák valamilyen szilárd aljzathoz tapadnak, a medúzák úszó, lebegő szervezetek. Csalánozók testalakja Az édesvízi hidra és a zöld hidra hazánk tiszta vizű folyóiban, patakjaiban él.
Szivacsok, csalánozók, gyűrűsférgek, puhatestűek
A korallok a meleg tengerek partközeli területein korallszirteket, korallzátonyokat hoznak létre. Zöld fergek es puhatestuek A mindössze néhány milliméteres zöld fergek es puhatestuek moszat sejtekkel él együtt szimbiózisamelyek fotoszintézisük során oxigént termelnek. A hidra légzésekor felszabaduló szén-dioxidot viszont a moszatok hasznosítják.
A hidrák ivartalanul, úgynevezett bimbózással is szaporodhatnak. Az anyaállat testén először egy kis dudor jelenik meg, amelyből fokozatosan kifejlődik egy kisebb hidra. A zöld hidra esetében az utód leválik az anyaállat testéről, és önálló életet kezd. Bimbózással keletkeznek a koralltelepekben együtt élő egyedek is. Zöld hidra Gyűrűsférgek törzse A gyűrűsférgek szelvényezett felépítésű állatok, testük szabad szemmel is jól láthatóan hasonló részekre, úgynevezett szelvényekre tagolódik.
A gyűrűsférgek bőrizomtömlővel mozognak, és nyálkás bőrükön keresztül lélegeznek. Bélcsatornájuk három szakaszra, elő- közép- és utóbélre tagolódik.
Legfrissebb tételek
Két nyílása a szájnyílás és a végbélnyílás. Az fergek es puhatestuek feladata a táplálék felvétele, aprítása, átmeneti tárolása. A középbélben történik a szerves tápanyagok emésztése.
Férjek gyöngye-2/21-dagi_dougi
A megemésztett tápanyagok felszívódnak a bélcsatorna falán keresztül, és a vérkeringéssel eljutnak a test minden részébe. Az emészthetetlen salakanyagok a végbélnyíláson át távoznak a testből. A gyűrűsférgek a legegyszerűbb olyan állatok, amelyek testében megtalálható a sejtek, szervek közötti anyagszállítást végző keringési rendszer.
Az érhálózatban áramló testfolyadék, a vér többek között tápanyagokat és légzési gázokat - oxigént és szén-dioxidot - szállít. Petékkel szaporodnak. Fejlődésük átalakulás nélküli. Gyűrűsférgek testfelépítése Földigiliszták A gyűrűsférgek legismertebb képviselői, a földigiliszták a talajban élnek, szerves törmelékekkel táplálkoznak, tehát korhadékevők.
Szivacsok törzse
Fontos szerepük van a talaj összetételének és szerkezetének kialakításában, a humuszképzésben. Hosszúkás, hengeres testük ismétlődő részekből, gyűrűkből áll. Mozgás közben testük egyik szakasza megnyúlik, majd összehúzódik, és maga után húzza a következő, megnyúlt szakaszt.
A megnyúlás és az összehúzódás végigfut az egész testen. A mozgásnak ez a fajtája a féregmozgás. A földigiliszták petékkel szaporodnak. A peték lerakásában van szerepe a vastagabb és sötétebb gyűrűkből álló testrésznek, a nyeregnek.
Földigiliszta Orvosi pióca Az orvosi pióca gerinces állatokon élősködő vérszívó. Teste feji és farki végén található tapadókorongjaival kapaszkodik meg a gazdaszervezeten, és állkapcsával sebet ejt annak bőrén. A seben keresztül kiszivattyúzott vért előbelének kitágult tasakjaiban raktározza. Ha elegendő táplálékot vett magához, leválik a gazdaszervezetről. Lassú folyású folyókban, tavakban él.
A part menti kövek között rejtőzik. Orvosi pióca Puhatestűek törzse Az állatvilág fejlődésében jelentős előrelépés volt a testet kívülről borító, szilárd váz megjelenése. A vízben élő ősi puhatestűek külső meszes váza hatékony védelmet nyújtott a ragadozókkal és a víz fizikai hatásaival szemben.
A meszes váznak köszönhetően a puhatestű állatok meglehetősen gyorsan elterjedtek, és napjainkban is sok fajuk él a vizekben és a szárazföldön. Képviselőiket három osztályba: a csigák, a kagylók és a fejlábúak közé soroljuk. A puhatestűek a fajszámot tekintve az előkelő második helyet foglalja el az állatvilágban.
- Krónikus giardiasis felnőttek tünetei
- Tüdőbetegség szájszag
A csoportba mintegy ezer ma is élő faj tartozik. A puhatestűek bőrizomtömlővel mozognak. Testük általában három tájékra, a fejre, a lábra és a zsigerzacskóra tagolódik.
Hirdetés Puhatestűek törzse Az ősi laposférgekből származnak.
Ez utóbbi a belső szerveket foglalja magában. A külső meszes váz anyagát a hátoldalról eredő bőrredő, a köpeny termeli. A testfal és a köpeny közötti üregben a paraziták testének tisztítására szolgáló készítmények áttekintése az erekkel sűrűn behálózott légzőszerv, a kopoltyú vagy a tüdő. Fejlődésük általában átalakulás nélküli. Puhatestűek testfelépítése Csigák osztálya A csigák osztályába szárazföldi, édesvízi és tengeri fajok egyaránt tartoznak.
Testüket többnyire külső meszes váz, a csigaház védi, amely a zsigerzacskóval együtt rendszerint felcsavarodik. Növényevő vagy ragadozó állatok. Táplálékukat a szájüregükben található, apró kitinlemezkékből álló reszelővel morzsolják szét.
